Oly sok idő után üdvözöllek ismét!
A mai napon egy nemrég írt versemet szeretném megosztani veled amolyan nyitás ként egy hosszadalmasabb és intenzívebb alkotási folyamatnak. Annak okáról, hogy miért nem írtam ide , nemsokára megírom, ugyan is erről az időszakomról és személyes tapasztalataimról fog szólni, csak előtte összeszedem a gondolataimat és egy nagyobb terjedelmű műben ezt meg is osztom veled.
További szép napot kívánok és kellemes tapasztalatokat ! :)
Haladás:
Poros az út előttem
Bele ment a por szemembe
Még is haladok egyről a kettőre
De megállok megdörzsölöm mind két szemem
Talán nem voltam tisztában mi történik velem
Már rég a józan ész határait súrolom
Mások lábnyomait taposom .
Illúzionikusan szabad akaratom hangoztatom
Kéjben úszok, normákat habzsolok
Társadalom úgy érzem teljesen kifosztottatok.
Másoknak tetszetős utat választottam
Így lelkemet sarokba támasztottam
Csillogás és hatalom másodperces örömök,
mind két karom gúzsba kötözöm.
Ki vagyok én? Mi vagyok én? Szól a kérdés
.Tisztítsd meg a szemed és lásd mi a következő lépés.
