2013. május 27., hétfő

A Spirál

Üdvözöllek  ismét!
A mai napon , olyan írásaimat osztom meg  veled amik még a kezdetekben írtam. Két történetet fogok a mai nap bemutatni mégpedig a Bujdosó legelső részét, amikor először papírra vetettem, majd átdolgozva tettem közzé az első részt. Látszik , hogy még kidolgozatlanok a karakterek. Előbb viszont egy történet csokrot szeretnék neked bemutatni , ugyan csak a kezdeti időszakból, az úgynevezett spirált. Úgy keletkeztek ezek a kis történetek,  hogy megnyitottam egy dokumentumot és csak gépeltem semmi tervezés nélkül, a lényeg az volt, hogy semelyik történet ne legyen több pár sornál. Néhol  szimbolikusak az írások, néhol pedig valóságosak, csupán a te képzeletedre bízom. Ezekben az írásokban  is barangolhatsz kedvedre mind racionálisan  mind lelkileg is egyaránt.
A kérdésem az lenne hozzád, hogy: Voltak e olyan elképzeléseid, amikről nem hitted, hogy jó,de végül még is kiteljesedett? Mennyire fontos a kitartás, ha el akarunk valamit érni?
Este érkezem a Bujdosó különkiadásával, addig is kellemes napot és boldogságban gazdag tapasztalatokat! :)




1 Csövek

Csövek, mindenhol rozsdás csövek futnak behálózva a teret! Vajon hová futhatnak? Én mindig lemaradok mindenről csak azt látom amit látok, de igazán nem látom át ezt az egészet! Nem tudom felfogni mi is folyik itt, a gépezet egy kicsiny fogaskereke vagyok csupán, de az óramű nem lehet teljes nélkülem, akkor viszont mi lehet az oka annak , hogy ezen a szinten vagyok a többi fokhiányos kerékkel? Csak csúszunk folytonosan csúszunk, mígnem rájövünk mindenre egyszer! Talán meglátom ezeknek a csöveknek a fentebb elhelyezkedett részeit, addig is azt próbálom megérteni miből is áll ez a cső. Odalépve csak azt látom, hogy fehér és rideg, mintha valamilyen fémből lenne, igen ez valami fém rideg és még is meleget áraszt, kellemes kandallóhoz hasonló meleget. megérintem és végigfut rajtam egyfajta érzés amit nem tudok hova tenni , levéve kezemet szörnyülködve látom , hólyagok emelkednek tenyerembe, belém égette saját tudatlanságomat..


2, Vagy így vagy úgy!

- A b4-esre lépek, mit szólsz ehhez?
- Hm… talán csak annyit, hogy meggondolatlan vagy elhamarkodott! Semmi kompozíció, csak hírtelen lépsz, ami valljuk be igen balga cselekedet! Nem gondolod kedves barátom?
- Mondasz valamit, de ellenben veled aki még azt is meggondolja kétszer , hogy kimenjen vécére,a gyors és összeszedett gondolatok híve vagyok! A mai világban aki nem dönt időben annak már régen rossz, bizonytalan és meging akármilyen megpróbáltatásban. senki se képes ilyen felfogással egyről a kettőre jutni!
- Tudod azért szeretem a lovat, mert mindig tud meglepetéseket okozni ahogy egy jó taktikus is! Lovat lóra cserélek és a b4-es mező az enyém ! Itt a taktika a lényeg, és elvéreztél!
- Tényleg igazad van a ló tényleg tud meglepetéseket okozni ahogy most is ! Lépek és az enyém újra a b4-es mező! Veled öröm játszani barátom !

3, Törlesztés

Súlyos árat fizetek, minden nap csak csengetem és törlesztem az adósságomat mégis olyan mintha nem telne csak gyarapodna! Dolgozni járok és még oda is elkísér , már a családom is kezd széthullni emiatt. A napokban a kisfiam azzal jött oda hozzám:
- Apu miért vagy folyton ilyen szomorú? Könnyeimmel küzdve csak annyit mondtam neki:
- Lesz ennél jobb is elhiheted, csak most van ez így holnap már  sokkal jobb lesz ígérem !
Nincs szörnyűbb dolog annál, hogy a szeretteimnek is folytonosan hazudok, megfolyt ez az egész helyzet, Bánom is hogy felkészületlenül és rögtön felvettem ,nem kellett volna! Bánom , hogy megtettem, de nem magamat féltem hanem azokat akik körülöttem vannak és mérgezem a napjaikat!
- Bánom, hogy felvettem a kést és megöltem a főnökömet, azóta is törlesztem az adóságomat, isten felé, nemsokára kiderül minden!

4, Monoton zajok

Monoton zajok, amiket nem akarok, csak jönnek mennek a gondolatok, foszlányok! Bár azt mondta valaki, hogy nyissam ki! De mégse teszem ki magamat annak, hogy elváljak tőle, szükségem van még rá ,e nőre ! Mint jég nyáron úgy folyok szét mikor látlak minden oly szép! Ringok veled, a hold vizén leng kicsiny ladikunk, bár most egyedül kell a csónakunkon ülnöm, nem vagyok elkeseredve, mert tudom ennek is kell örülnöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése